A személyi számítógépeken (PC, notebook, tablet, mobil) mindent fájlokban tárolunk. Amikor használjuk a gépet, akkor fájlokkal dolgozunk, tanulunk, szórakozunk. Például, ha képeket nézegetünk, akkor valójában fájlokat látunk. Ha élvezzük a zenét, akkor fájlokat hallgatunk. Ha elkészítünk egy táblázatot, dokumentumot, rajzot, weblapot, akkor valójában fájlokat hozunk létre. Ha játszunk, akkor fájlokat futtatunk. Tehát bármit csinálunk, mindig fájlokkal foglalkozunk.
A fájlok munkánk mentésének pillanatában jönnek létre!
File (ez az eredeti angol elnevezés) magyarul ejtsd: fájl. Ma már ez az elfogadott magyar írásmód.
Fájl = számítógépes adatállomány = állomány
Minden fájlnak van neve és kiterjesztése (típusa, fajtája). A nevet a felhasználó adja, a kiterjesztését pedig az az alkalmazás határozza meg, amiben dolgoztunk. Egy példa:
Ez @ mi iskolánk 1.JPG
A pontig tart a fájl neve. Ezt a nevet a felhasználó adja mentéskor vagy átnevezéskor, és a következő szabályokat kell betartania:
- A fájlnév összesen 255 karaktert tartalmazhat, és ebbe bele kell számolni a pontot és a kiterjesztést is.
- Ma már használhatunk kisbetűt, nagybetűt, ékezetes betűket, számokat, és szóközt is.
-
Lehetnek a fájlnévben különleges karakterek. Pl: ( @ # & { } $ € ) ! % × = + - _
- Ezeket a karaktereket viszont NEM használhatod: \ / : * ? " < > |
A fájlnévben az utolsó pont az elválasztó. Ez választja szét a fájl nevét és kiterjesztését. A kiterjesztést az az alkalmazás határozza meg, amiben dolgoztunk. Ez általában egy 3-4 karakteres rövidítés. Lehet benne szám is. A kiterjesztés a fájl típusára, tartalmára utal.
Egy példa: Gizi.TXT
A fájl nevéből nem tudjuk meg, hogy pontosan mit is tartalmaz. Lehet egy kép Giziről, vagy videó Giziről, esetleg egy Gizinek írt levél is. A TXT rövidítés az angol TEXT szóból ered. Text = szöveg. Tehát már tudjuk, hogy ez a fájl egy Gizihez kapcsolódó szöveget tartalmaz. A Gizi.TXT tehát egy szövegfájl.
A fájlokat két csoportra lehet osztani a felhasználás módja szerint: adatfájlok és programfájlok.
Az adatfájlok csoportja nagyon nagy. Különféle adatokat tartalmazhatnak a fájlok: szöveges adat, képi információ, matematikai adatok (számok), videó, hang... Az adat leírt, rögzített információ. Az adatfájlok nem képesek önálló működésre, azaz nem futtathatók. Az adatfájlban lévő információhoz csak úgy férünk hozzá, ha valamilyen futtatható szoftvert, alkalmazást használunk a megnyitásához.
Például egy képet csak úgy tudunk megnézni, ha gépünkre telepítve van legalább egy képnézegető szoftver. Zenét csak úgy hallgathatunk, ha van a gépünkön telepített hanglejátszó program. Weblapot csak úgy tudunk megnyitni, ha van gépünkön böngésző alkalmazás.
Az adatfájlok tartalmuk szerint különböző típusúak, fajtájúak lehetnek.
Például:
- szövegfájlok (egyszerű szöveg .txt, formázható szöveg .rtf, szerkeszthető dokumentum .docx, hordozható dokumentum .pdf)
- képfájlok (tömörítés nélküli kép .bmp, tömörített kép .jpg, hordozható kép .png, animált kép .gif)
- videófájlok (.mp4 .avi .mkv, flash videó .flv)
- hangfájlok (tömörítetlen hang .wav, tömörített hang .mp3, gépi zene .mid)
- webfájlok (weblap .html, program a weblapon .php, adatok tárolása a weben .xml)
A Windows Fájlkezelő programja feltünteti a fájlok legfontosabb jellemzőit, köztük a fájlok típusát:
A fájlok kiterjesztésük szerint több ezer félék lehetnek. Gyakorlatilag ahány féle adat, akár annyi féle fájltípus lehetséges. Nagyon sok szoftver saját adattípust alkalmaz, hogy más programok azt ne tudják felhasználni.
A fájlok másik csoportját a futtatható programfájlok alkotják. Ezek a fájlok önállóan képesek működni, futni. Ezek a fájlok nem adatokat, hanem utasításokat tartalmaznak. Ezeket a parancsokat a számítógép processzora dolgozza fel, azaz végrehajtja. Mi, a felhasználók pedig használjuk, futtatjuk a programfájlokat, röviden csak programokat.
Futtatható fájl = programfájl = program = szoftver = alkalmazás = applikáció (divatosan app)
A programfájlok nevében az .exe kiterjesztés látható. Nagyon ritkán találkozhatunk a .bat és a .com végződésű futtatható fájlokkal is. Androidon és IOS-en pedig a .APK és .APP kiterjesztésű fájlokat futtatunk.
Egy átlagos felhasználó számítógépén (PC, notebook, tablet, mobil) akár több millió fájl is található. Ezért valahogy rendszerezni kell a fájlokat, hogy azok gyorsan és könnyen megtalálhatók, elérhetők legyenek a felhasználók számára.
Az első operációs rendszerek (DOS, Windows, Unix) tervezői a hagyományos, nyomtatott könyveket tároló könyvtárakat vették mintául. Ezekben a könyvtárakban témák szerint termek, azokon belül szekrények, azokban polcok vannak, és azokon írók szerint, ABC sorrendben találhatók meg a könyvek. Nagyon hasonló a fájlok tárolási logikája is.
A számítógépeken (PC, notebook, tablet, mobil) meghajtók vannak, ezek olyanok, mint a termek. A meghajtókon mappák, azokon belül almappák vannak, ezek olyanok mint a szekrények, és azokban a polcok. A mappákban, almappákban pedig a fájlok ABC rendben láthatók. A fájlok olyanok, mint a hagyományos könyvek, azaz ezekben található meg az információ. A mappa eredeti, angol elnevezése a Directory szó. Directory = könyvtár. A mappa eredetileg egy papírból készült, üres irattartó. Ma is van ilyen. Az informatika világa is átvette ezt az elnevezést.
Directory = könyvtár = mappa
A mapparendszert tehát azért tervezték a könyvtárak mintájára, hogy a fájlok könnyen, gyorsan, egyszerűen megtalálhatók, hozzáférhetők legyenek egy átlagos ember számára is.
1. A gépen tehát meghajtók vannak.
2. A meghajtókon mappák vannak.
3. A mappáknak lehetnek almappáik.
4. A mappákban, almappákban vannak a fájlok.
2. A meghajtókon mappák vannak.
3. A mappáknak lehetnek almappáik.
4. A mappákban, almappákban vannak a fájlok.
Ez ma már minden informatikai eszköznél így van (PC, notebook, tablet, mobil). A meghajtókat, mappákat és a fájlokat a fájlkezelő programok segítségével láthatjuk. Itt férhetünk hozzájuk, itt tudjuk kezelni őket. A Windows 10-ben két különböző névvel és ikonnal is megtalálható a fájlokat és mappákat kezelő alkalmazás. Ez a gép, és a Fájlkezelő néven is megtalálható a Start menüben. A két program valójában egy és ugyanaz.
A Fájlkezelőben a mappák jele, ikonja egy sárga színű papírmappa. A fájloknak pedig kiterjesztésük, típusuk szerint más-más ikonja van. Az is meghatározhatja egy fájl ikonját, hogy milyen programmal, alkalmazással lehet megnyitni.
Léteznek más fájlkezelő programok is a windows-os alkalmazásokon kívül. A Total Commander egy igen elterjedt és népszerű alkalmazás. Teljes értékű fájlkezelő program, plusz tud tömörített ZIP fájlokat létrehozni, és kapcsolódni lehet vele az interneten keresztül szervergépekhez is. A szervereken tároljuk a weblapokat. Ha weblapot készítünk, akkor azt a saját gépünkről a Total Commander segítségével feltölthetjük egy adott szervergépre, azaz onnantól mindenki láthatja az interneten.
A WinRar egy kiváló tömörítő program, azaz ez az alkalmazás is fájlokat, mappákat kezel. A felnőttek igen gyakran elektronikus leveleket küldenek egymásnak munkájuk során, azaz email-eznek. Az email-ekhez gyakran csatolnak különböző dokumentumokat (kép, szöveg, táblázat, egyéb adat). Ha nagyon sok fájlt kell elküldeni, akkor a WinRar segítségével összecsomagolják, tömörítik egyetlen fájlba a küldendő dolgokat. Ekkor egy RAR fájl keletkezik, és ezt küldik át a másik félnek. A címzett megkapja, letölti, és szintén a WinRar segítségével kicsomagolja a különböző fájlokat, és már lehet is használni őket.
Csak mappákkal végezhető művelet: Létrehozás (új mappa)
Csak fájlokkal végezhető műveletek:
-
Mentés (ekkor keletkezik a fájl)
-
Szerkesztés (a fájl tartalmának módosítása)
- Konvertálás (átalakítás egyik típusból a másikba, szakértelmet igényel)
- Küldés (például email-ben)
Mappákkal és fájlokkal is végezhető műveletek:
- Kijelölés
- Megnyitás
- Átnevezés
- Törlés
- Kivágás (áthelyezés)
- Másolás
- Beillesztés
- Tömörítés
- Keresés